Véradás
Iskolánk oktatási- és nevelési feladatain túl segíti a civil szervezeteket is. A Magyar Vöröskereszt szervezésében kapcsolódtunk be a véradó mozgalomba. 2009. március 17-én immár negyedik alkalommal adott helyszínt véradáshoz intézményünk. Ezen alkalmakkor 35-40 szülő és pedagógus segít ily módon embertársain. A véradás az a segítségnyújtás, amikor önkéntesen, saját vérünkből csekély mennyiséget más személy számára felajánlunk úgy, hogy az alkalmas legyen a beteg gyógyítására.
Június 14-e a véradás világnapja
A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy rámutassanak a véradás fontosságára olyan
időben, amikor a Föld lakosságának 82 százaléka nem lehet biztos abban, hogy
szükség esetén jut neki elegendő vér, illetve amit kap, nem lesz fertőzött.
A szervezet friss felmérései szerint 178 országból csupán 39-ben számíthatnak
arra, hogy a szükséges vértartalékot teljes egészében jó egészségnek örvendő,
önkéntes véradóktól szerezhetik be. A fejlődő országok 89 százalékában szükség
esetén többnyire valamelyik családtag vagy fizetett véradó segít a betegen, de
éppen ezekben az országokban jóval nagyobb az átömlesztésre szánt vér
fertőzöttségének a veszélye is. Húsz-huszonnégy országban nem végeznek kielégítő
rendszeres AIDS-, májgyulladás- vagy vérbajteszteket az átömlesztés előtt.
A világnapot azért június 14-én tartják, mert e napon született az osztrák
származású amerikai Karl Landsteiner Nobel-díjas orvos, aki felfedezte az
AB0-vércsoportrendszert.
Ki adhat vért?
Általában mindenki, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, és még nincs 65
éves. Néhány feltétele azért még van. 50 kg-nál kisebb testsúlyú egyéntől nem
vesznek vért, mert a minimum 4,5 dl-es leveendő mennyiséghez képest nincs
elegendő vértartaléka. Ugyancsak nem adhatnak vért szoptató anyák.
Bár a levett vért mindig ellenőrzik, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy aki
legjobb tudomása szerint nem teljesen biztos abban, hogy teljesen egészséges, ne
adjon vért. Ezért fontos az önkizáró nyilatkozat, melynek kérdéseire a
valóságnak megfelelő választ kell adni. Vannak fertőző betegségek (pl. az
AIDS vagy
hepatitis C), melyek
különös figyelmet igényelnek: ezért azok sem adhatnak vért, akik bár tudomásuk
szerint nem fertőzöttek, mégis veszélyeztetettek.
A nők évente háromszor, a férfiak évente négyszer, legfeljebb ötször adhatnak
vért. Két véradás közt legalább 8 hétnek kell eltelnie, általában 3-4 hónaponta
kerül sor valakire. Ennél gyakrabban csak akkor lehet, ha csak plazmát vagy
vérlemezkét ad a donor, ilyenkor lehet akár hetente kétszer is.